Nina Stein:Katalin leányai
A könyvet hol szerettem,hol utáltam.Egyszer letettem volna legszívesebben,majd ismét faltam az oldalakat.
Nagyon hullámzó a stílusa.Volt hogy elvarázsolt,volt hogy untatott.
A könyv címe nem a valós tartalmat takarja,csak érinti a témát.Pedig nagyon jó lett volna azt olvasni végig a könyvben,mert az volt a legérdekesebb,legjobban kiforrott.
A naplóbejegyzéseket faltam,a szereplőket is kedveltem,meghökkentettek,féltettem őket.Símán lehetett volna ez a fő vonal vagy csak ez a könyv témája.
A jelenben történő nyomozós,kutatós részeket is kedveltem,viszont néhol nehezen volt követhető.Nem értettem miből jött rá egy dologra vagy mi miből adódott.Volt pár feljegyzés is,amit nem értettem,hogy hogyan került a könyvbe.Bár lehet hogy én voltam túl fáradt a könyvhöz.
Jó volt megismerni a kutató munkát közelebbről.Nekem való munkakör lenne.:)
Poros leltárak,sok könyv,kutakodás,misztikum,eltűnt tárgyak...
A főszereplőt nem kedveltem meg,kicsit felszínesnek tartottam.
Gondolom a koncepció egy öntudatos,gondolkodó nő akart lenni,talán kicsit erősre sikerült és ezért nem került hozzám közel.Igaz tapasztalható némi jellemfejlődés a könyv végére.
A többi szereplő is felejthető,keveset tudunk meg róluk.
A szerelmi,érzelmi szál nem túl erős,de szerintem nem is kellett a könyvbe,teljes egészében kihagyható lett volna.
Olvasás közben mindig vártam valamit,talán egy fenyegetést vagy egy meglepetést,egy gyilkosságot,amit jobban kifejtenek,árulást,Mira menekülését vagy bármit,ami egy jó kalandkönyv tulajdonsága.Aztán végül nem is kellett a könyvben,így is jó lett,bár túl gyors lett a befejezés.Még lehetett volna nyújtani ,a feszültséget gerjeszteni...
A vége nagyon titokzatos lett,gondolom második rész is lesz ezzel kapcsolatban.
A könyv összességében véve érdekes volt,tetszett is,bár nem lett a kedvenc könyvem.
Remélem az írónőnek lesz még könyve,hasonló témában,egy kicsit jobban kidolgozva.
A borítója ötletes lett,az alapján és a fülszöveggel biztos megvettem volna.
Gondolkodós,odafigyelős könyv.Igaz gyorsan haladtam az olvasásával,de oda kell figyelni az apró részletekre is,ha akarjuk érteni a könyvet.
A történetről röviden:
1806 november 25-én Szent Katalin ünnepére készült Tirpe városa. A Szent Katalin leánynevelde növendékei ekkor tartják szokásos évi körmenetüket. Ezúttal a felvonulás tragédiával végződik, mert rejtélyes körülmények között eltűnik az egyik Katalinleány. Szökés vagy emberrablás?
Kétszáz évvel később a csinos történészhallgató, Mira egy rejtélyes mintázatú terítőt lát meg egy régi újság fényképén. Barátjával, a művészettörténész Berdissel próbálják megfejteni a furcsa szimbólumok jelentését. A kutatás az egykori tirpei leányneveldéhez vezet, ahol a két bölcsész hátborzongató felfedezésekre jut, misztikus társaságok nyomára bukkan, miközben úgy tűnik, valakiknek még most is nagyon fontos, hogy a sötét titkok rejtve maradjanak...
A könyvet köszönöm az Athenaeum kiadónak!
Athenaeum kiadó:
http://kiadok.lira.hu/kiado/athenaeum/
10/7
saját,recenzió
256 oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése