2015. február 19., csütörtök

Richelle Mead Vérvonalak









Ej de sajnálom ezt a sorozatot.
Na nem azért, mert elrontotta az írónő. Hanem azért, mert nagy valószínűség szerint nálunk nem fog megjelenni a folytatás.
Szomorú vagyok, mert Mead Vámpírakadémia sorozatának méltó folytatása vagy oldalága  lenne a Vérvonalak(spin-off sorozat, azaz a jelentése: ’mellékhajtás, oldalhajtás’).

Ugyan az a körültekintően felépített világ, ugyan olyan jó a humor, a szereplők érdekesek.

Talán annyival másabb, hogy fiatalabb olvasóknak íródott, mint elődje.
 A nyelvezet és a karakterek kissé fiatalosabbak. Több a szleng és nem feltétlen csak a vámpírokról van szó benne. 
Kicsit talán komplexebb mű is, mert nem mindig a strigák, a fő vámpírok és a vámpírharcok körül forog a történet, hanem magát a világot mutatja be szélesebb körben és az alap szereplőket járja körül jobban. 
Azaz  sok extrát kapunk még a történet mellé.
Majdnem jobban is tetszett, mert a gimi mellett más szemszögből, megvilágításból láthatjuk az egész társadalmat, a történteket. 
Más szempontból viszont itt túl sok a tinik iskolás dolgai, a szerelmek, a tanulás és hasonló problémáik, gondolatviláguk, amiből jócskán kinőttem és néhol idegesített is. Nehezen párosítottam össze a vámpírokkal ezt a témakört, erőltetettnek tűnt kicsit.




Hősiesen bevallom Sydney nem győzött meg a Vámpírakadémiában, itt  talán már kicsit jobban a szívembe zártam,de még nem lettünk teljesen barátok.

Adrian Ivaskov szereplését, humorát viszont nagyon bírtam, még ha itt pont rossz passzban is volt.

A mellékszereplők(amikből volt jócskán) nem lettek eléggé kibontva, így csak találgattam mi a sorsuk, szerepük a könyvben.
Nem igazán találtam el. 
Úgyhogy az írónő jól csavarta a szálakat. Van, akinél még mindig sötétbe tapogatózhatunk...
Nem tudjuk miért is kapott helyet, jó-e vagy rossz karakter...



A történet maga nem túl izgalmas. Kevés olyan rész volt(nem is igazán volt), ahol tövig rágtam volna a körmöm. Inkább szelídebb megközelítésű történések voltak. Ennek ellenére élveztem és túl gyorsan elfogytak a lapok. Könnyed olvasmány iróniával, tinikkel, varázslással, " jó" vámpírokkal...
Sok lehetőséggel.

A könyv borítója nagyon tetszik, bár elég sötét és így valami ijesztőbb, horrorosabb könyvhöz jobban el tudnám képzelni.

Sajnálnám, ha nem folytatódna a könyv. A végén még a németet sutba dobva angolul kell tanulnom...

Agave kiadó
könyvtár
336 oldal










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék